Szobatistaság - Bilire,WC-re szoktatás

Máténál már másfél éves korától elkezdtük a bilire szoktatást. Először csak a szobában ültettük rá még ruhában, hogy barátkozzon vele, de sokadik próbálkozásra sem sikerült rávenni, hogy a nadrágját letoljuk. Végülis láttuk, hogy nem tetszik neki ez a bili dolog, ezért vettünk neki wc-szűkítőt, amire Thomasos (gőzmozdonyos mese) matricát ragasztottunk, és azt mondtuk neki, hogy "üljél rá a Thomasra", ez tetszett neki, és már bele is pisilt, kakilt a vécébe. Naponta többször ráraktuk az ülőkére, de megutálta, és egyre nehezebben tudtuk ráültetni. Új taktika kellett, mert már 2 és fél éves volt. Próbálkoztunk azzal, hogy egész nap csak egy kisgatya volt rajta (kivé az alvásoknál, meg ha hosszabb útra mentünk), így egész nap kellett takarítani a pisiket. Feladtuk, aztán fél hónappal később még próbálkoztunk ezzel most kitartóbban, és mondtuk neki, hogy szóljon, ha pisilni kell. 3 nap után már egyre kevesebbszer vizelt be, és a kakik is a vécébe mentek, és persze ő szólt, ha kell neki. 2 hétig nem pisilt be, így az ebéd utáni alvásnál sem kapott pelenkát. Tulajdonképpen 31 hónaposan (2 éves és 7 hónapos) szobatiszta lett teljesen, mert esténként sem pisilt be. Szóval Máté szól, ha pisilni-kakilni kell, megyünk együtt. Saját maga tolja le a nadrágját, meg a gatyáját is, fellépőre állva rátud ülni egyedül a vécére, és utána törlés, ruhafelhúzás, vécélehúzás, kézmosás. Szerencsére a bilizéses korszak kimaradt, így nem kell takarítani a bilit sem, átállni a vécére sem. A teljes önállósodás a cél.

Az ovikezdéskor még néhányszor bepisilt éjszaka, mert a fáradtságtól nem tudott felkelni, és szólni, hogy pisilni kell. Idővel ez is elmúlik.